Sűrű nap elé néz Ferenc pápa

Ferenc pápa háromnapos szentföldi útjának második napján emlékezik meg a zarándoklatát meghatározó fél évszázados évfordulóról, VI. Pál pápa és Athénagorasz konstantinápolyi pátriárka 1964-es jeruzsálemi találkozójáról, amelyre a nagy egyházszakadást követő ezer év után először került sor.

Vasárnap délelőtt, ammáni ünnepélyes búcsúztatása után, Jordániából helikopteren a Palesztin Hatóság területére, Betlehembe érkezik Ferenc pápa, ahol az elnöki palotában a hatóság vezetőivel, élükön Mahmúd Abbász palesztin elnökkel találkozik.

Hírügynökségek megjegyzik, hogy Ferenc pápa elődei először mindig Tel-Avivba érkeztek, és utána keresték fel a palesztin területeket. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a hivatalos pápai programban Abbász „Palesztina államfőjeként” szerepel, ami a palesztin hatóság jelképes támogatásának a jele.

Tüntetés

Micky Rosenfeld, az izraeli rendőrség szóvivője közölte, hogy mintegy 150 szélsőjobboldali zsidó tüntetett vasárnap reggel a katolikus egyházfő látogatása ellen a Cion-hegyen, annál az épületnél, ahol a hagyomány szerint lezajlott az „utolsó vacsora”, illetve amelynek alsó emeletén egyes zsidók hite szerint Dávid király sírja található. A pápa hétfőn itt celebrál szentmisét. Korábban olyan hírek kaptak lábra, hogy az épület egy részét Izrael átadja a Vatikánnak, de Jeruzsálemben ezt cáfolták.

Rosenfeld szerint egyes tüntetők kövekkel és üvegpalackokkal hajigálták a rendőrséget. Huszonhat embert őrizetbe vettek, köztük egy katonát, aki fegyverével fenyegetett meg egy rendőrt a kényszerintézkedés idején.

Az ebéd

Az Abbásszal folytatott megbeszélésük után a pápa Betlehem főterén, a Születés-bazilika melletti Jászol téren szentmisét celebrál a Palesztinából és Izraelből jött keresztény hívők számára. Ezt követően a Casa Nova nevű ferences kolostorban palesztin családokkal ebédel, majd meglátogatja a Születés-bazilikában Jézus világra jöttének a keresztény hagyomány által megjelölt helyszínét.

Egy helyi vallási vezetőkből álló bizottság olyanokat választott ki, akiknek nem elsősorban kenyérgondjaik vannak, hanem társadalmi és politikai okokból számítanak „szegényeknek”.

Egyikük egy olyan család, amelyet 1948-ban az észak-galileai Ikrit nevű faluból elűzött az izraeli hadsereg és azóta sem térhetett vissza földjére. Egy másik család földje a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó fal izraeli oldalára került, de jogi harcuk még nem záródott le a döntés ellen.

Mellettük találkozik a pápával egy családegyesítésért küzdő házaspár is, egyikük Jeruzsálemben, másikuk a palesztin területeken él.

A negyedik családban a fiú életfogytiglani börtönbüntetését tölti egy izraeli börtönben, az ötödik család gyermekét pedig politikai okokból a Gázai övezetbe száműzték.

Az egyórás ebéden a családok képviseletében húsz különböző korú és nemű ember vesz részt, néhányan tudnak olaszul vagy spanyolul, a többiek pedig tolmács segítségével beszélnek Ferenc pápával.

Később palesztin menekülttáborok gyermekei köszöntik a katolikus egyház fejét egy kulturális központban, majd a Palesztin Hatóság elköszön tőle, és egy rövid helikopteres utazással Izraelbe távozik.

A zsidó állam vezetői délután a Ben Gurion repülőtéren hivatalos állami szertartással üdvözlik Ferenc pápát, aki fogadása után visszaszáll helikopterébe, és visszautazik a Betlehemtől néhány kilométerre lévő Jeruzsálembe. Késő délután a pápai látogatás vallási szempontból legfontosabb aktusa következik, amikor zárt ülésen I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökomenikus pátriárkával találkozik, akivel közös nyilatkozatot ír alá.

(mno.hu)